Atti!
Ez egy 7 sávos parametrikus hangszínszabályzó. A teljes frekvencia sávot (~20Hz-20kHz) 7 darab sávszűrő segítségével, akár 7 sávra/tartományra fel lehet osztani, és az adott tartományokat egymástól (többé-kevésbé) függetlenül manipulálni. Ez a parametrikus hangszínszabályzó abban különbözik egy sima grafikus hangszínszabályzótól, hogy míg a grafikus EQ fix sávszűrőkkel dolgozik, vagyis diszkrét frekvenciákon, diszkrét sávszélesség mellet (magyarán nem változtathatod őket) emelhetsz/vághatsz a hangképen, addig a parametrikus EQ-nál az emelés/vágás mellett szabadon állíthatod az egyes sávszűrők frekvenciáját, sávszélességét is.
Az egyes sávszűrők alatti on/off kapcsolókkal tudod aktiválni az egyes szűrőket. Vagyis, hogy hányat szeretnél belőlük használni. Hány ponton/tartományban szeretnél bele avatkozni a hangképbe.
A „FREQ” paraméterekkel adod meg az adott sávszűrő közép frekvenciáját Hz-ben. Azt a frekvenciát, ahol emelni/vágni szeretnél, vagyis az adott sávszűrő vágási/emelési csúcspontjának frekvenciáját. Ezzel tologatod az adott sávszűrődet a 20Hz-20kHz tartományon belül.
Azért nevezik közép frekvenciának, mert minden sávszűrőnek van egy sávszélessége, aminek értékét a „Q” paraméterrel tudod megadni. Vagyis, hogy a meghatározott középfrekvencia körül milyen széles frekvenciatartományban szabályozzon. Igazából ezzel az értékkel közvetlen nem is a sávszélességet adod meg, hanem az adott szűrő emelési/vágási meredekségét. Tehát, hogy a közép frekvencia két oldalán milyen meredekséggel (milyen szűken) emeljen/vágjon, csak ez arányosan befolyásolja a sávszélességet. Minél meredekebb az érték (minél nagyobb „Q” értéket írsz be), annál kisebb a sávszélesség.
És akkor van még a „GAIN” paraméter, mellyel az emelés/vágás intenzitását határozod meg dB-ben.
Azzal mindenképp számolni kell, ha két szűrő „FREQ” értékét túl közel állítod egymáshoz, vagy a meredekségi értéket nagyon laposra, esetleg jelentősebb GAIN értékkel manipulálsz, vagy ezek bármelyik kombinációja esetén a szomszédos szűrők hatással lehetnek egymásra. Tehát az egyik szűrő elviszi a mellette lévő másik szűrő által már egyszer belőtt hangképét. Persze vannak esetek, mikor szándékosan így adjuk meg a szűrő paramétereit. Például, ha egy szélesebb frekvencia tartományt szeretnénk lineárisan, egyforma dB-el emelni/vágni, melyet csak több sávszűrő „átlapolásával” lehet kivitelezni.
Atti, ha ezeket átlátod, amiket most leírtam, akkor megérted, hogy miért nincs erre egy táblázat, javasolt értékekkel. Ezek mind egyéni ízlés szerint szabadon változtatható paraméterek. A beállításokat a hangszered megszólaltatásához használt hangrendszereden, az általad megfelelő hangkép megtalálása határozza meg. Max. ilyeneket tudnék írni:
- 60-80 Hz alatti és 15-16 kHz feletti közép frekit ne használj
- 2-3 dB-nél nagyobb emelés/vágást szintén nem nagyon szokás alkalmazni
- Adott akusztikájú helyeken 125-200 Hz környéki vágással tudod szükség esetén a mélyládáid bebúgását csökkenteni
- 8-12 kHz tartomány emelésével lehet kicsit előtérbe hozni az éneket illetve az egyes hangszereket
- 12 kHz környéki vágással csökkenthető az ének „sz” és „c” betűi
- 15-16 kHz-nél tudsz kis fényt adni a cineknek és az éneknek, de csak mértékkel, ne legyen túl hifis
- 1-4 Hz körüli freki emelésével tudod kicsit természetesebbé tenni a cinek és pergők hangját (főleg Yamik esetén)
- stb.
Amúgy a Pa3 EQ nélküli vonal kimeneti hangképe szerintem elég fos. Akármilyen szuper cuccra kötve is mindenképp EQ-zást igényel. Hogy ezt a hangszeren belüli EQ-val, vagy a keverőn, esetleg kombinálva van megoldva, ez már a felhasználón múlik. Én filozófiám, hogy már a hangszeren belül oldjam meg a lehető legjobb hangképet, hogy ha netán a Pa3 más-más külső Pa cuccokra van kötve, ott már csak minimálisan kelljen korrigálni az adott hangrendszer sajátosságaihoz.