254 találat
Re: Gumiszoba
Megadta magát a hangszer adaptere, találtam idehaza egy másikat aminek a polaritását cserélni lehet. Tud valaki segíteni hogy hogyan kell lenniük? Melyik a plusz, melyik a mínusz? A gyáriét nem látom hogy hogyan van. Ha nem jól kapcsolom kárt tehet a hangszerben? Hogyan csatlakoztassam, melyik a jó, 1-es vagy 2-es?
Re: Gumiszoba
Magad uram, ha szolgád nincs, avagy csináld meg ha megvenni nem tudod.
Vettünk szöveg kijelzéshez egy kis tv-t, ám probléma adódott hogy hová, hogyan tegyük fel?! Műanyag konzolt tudtam venni hozzá , de a hogy hogyan hová tegyem fel, ez kérdés maradt. Van egy fény állványom, ez jó kiindulási alap volt, stabil, erős. Találtam laposvasat és saválló U-profilt, vettem pár anyát, csavart, alátétet, egy kis doboz festéket és neki álltam barkácsolni. Az U profil szélessége adott volt, ehhez a mérethez levágtám a laposvasat ami az állvány alja lett, majd két erre merőlegesen elhelyezett oldalt vágtam hozzá megfelelő hosszban. A két oldalsó vasat kifúrtam két helyen, egyik furat az U profil rögzítésére, másik a "központi furat" a forgására szolgál, amelyek a rögzítésre szolgálnak, azokba menetet vágtam. Berajzoltam az U profilra a formáját, flex-szel és reszelővel kialakítottam a formáját, a két oldalára két félkör alakú fület hagytam, itt rögzítettem a laposvas aljára. Ahol a rögzítés történik, fúróval és reszelővel egy ívet alakítottam ki, ebben helyezkedik el a rögzítő csavar. A laposvas aljára derékszögben középre egy erős csavart hegesztettem, megfelelő hosszúra levágtam, ez csúszik bele az állványba. A hátsó oldalát lereszeltem laposra, így egy csavarral fixálni tudom hogy ne forogjon el. A műanyag konzolt furatainak megfelelően kifúrtam az U profilt középre helyezve. Össze csavaroztam, pár helyen még rewszeltem, csiszoltam rajta, majd a végén az U profilt felérdesítettem a többi részt drótkoronggal át keféltem hogy egyrészt tiszta legyen a felület a festéknek, másrészt jobban tapadjon. Lefújtam matt fekete szórófestékkel, megszárítottam, majd megfelelően össze csavaroztam az egészet. Így lett kész egy dönthető tv tartó.
Vettünk szöveg kijelzéshez egy kis tv-t, ám probléma adódott hogy hová, hogyan tegyük fel?! Műanyag konzolt tudtam venni hozzá , de a hogy hogyan hová tegyem fel, ez kérdés maradt. Van egy fény állványom, ez jó kiindulási alap volt, stabil, erős. Találtam laposvasat és saválló U-profilt, vettem pár anyát, csavart, alátétet, egy kis doboz festéket és neki álltam barkácsolni. Az U profil szélessége adott volt, ehhez a mérethez levágtám a laposvasat ami az állvány alja lett, majd két erre merőlegesen elhelyezett oldalt vágtam hozzá megfelelő hosszban. A két oldalsó vasat kifúrtam két helyen, egyik furat az U profil rögzítésére, másik a "központi furat" a forgására szolgál, amelyek a rögzítésre szolgálnak, azokba menetet vágtam. Berajzoltam az U profilra a formáját, flex-szel és reszelővel kialakítottam a formáját, a két oldalára két félkör alakú fület hagytam, itt rögzítettem a laposvas aljára. Ahol a rögzítés történik, fúróval és reszelővel egy ívet alakítottam ki, ebben helyezkedik el a rögzítő csavar. A laposvas aljára derékszögben középre egy erős csavart hegesztettem, megfelelő hosszúra levágtam, ez csúszik bele az állványba. A hátsó oldalát lereszeltem laposra, így egy csavarral fixálni tudom hogy ne forogjon el. A műanyag konzolt furatainak megfelelően kifúrtam az U profilt középre helyezve. Össze csavaroztam, pár helyen még rewszeltem, csiszoltam rajta, majd a végén az U profilt felérdesítettem a többi részt drótkoronggal át keféltem hogy egyrészt tiszta legyen a felület a festéknek, másrészt jobban tapadjon. Lefújtam matt fekete szórófestékkel, megszárítottam, majd megfelelően össze csavaroztam az egészet. Így lett kész egy dönthető tv tartó.
Re: Gumiszoba
Pár éve mikor a rockzenekarba bele kezdtünk, akkor kezdtem el erősen elmenni abba az irányba amit most írsz. Meghallgattam az eredeti dalt amin dolgoztunk, majd meghallgattam kismillió koncert, élő verziót, de nem csak a zenekartól, hanem más zenekarok feldolgozását is. A többi tag is ezt csinálta és ha valamelyikből tetszett valami, azt sajátjává tette. Arra is rá kaptam már régóta hogy ha van egy dal - mondjuk Dido, White flag, ez például műsorunkon van, meghallgatom számos élő, koncert verziójat, és nagyon nagy részben lenyegesen jobban tetszik egy akusztikus, vagy élő koncert verzió, mint az úgymond eredeti, elektromos hangzású. Találtam olyat is mely ennek az ellenkezője, aminek az élő koncert verziója nekem élvezhetetlen, de a többség nem ebbe a kategóriába tartozik.---Qgli--- írta: ↑2026.01.09. 09:57
Sok számnál fontos volt számomra, hogy nem az eredetit csináltam, hanem ötletet loptam és ezeket az ötleteket mindig a koncerten loptam! ( Volt úgy, hogy hazamentem Charlie koncertről és még akkor éjszaka nekiültem és átraktam egy akkordot arra, amit ott ők újítottak rajta! )
Re: Gumiszoba
Gabi, pár észrevételt megosztanék még, érdekességképpen.
Számos olyan vendég volt eddig ezeken a rendezvényeken melyeken játszottunk, akik korábban lagziból, buliból stb. ismer már régóta, és tudják hogy korábban ezeken a típusú rendezvényeken játszottam. Mégse jött oda egyikük se hogy figyelj már, játsszatok már bulis, lagzis, mulatós stb számokat! Azokkal egyeztetünk a műsorunkról felkérés alkalmával akik hívnak, ők tudják hogy milyen zenével megyünk mert előre megmondjuk, de a vendégek akik régóta ismernek ők nem hallották még tőlem hogy ebbe a műfajba - úgymond - mentem át, és kapásból elfogadták hogy nem bulis számokkal meg műsorral jövök, jövünk.
A már nem szédülök - kel kapcsolatban "vártam" hogy oda jönnek és elkezdik mulatós vonalat kérni, de kivétel nélkül a következő volt a reakció: meghallgatták esetleg énekelték, a végén taps és kész. Ennyi. Pedig azt hittem hogy... Jó, nyilván lehet mondani hogy azért olyan sok fellépés nincs még mögöttünk és még simán bele eshetünk ebbe a helyzetbe, de ha arra gondolok hogy kik voltak a vendégek (sokan) akkor engem ez megelégedéssel tölt el. Ugyanakkor ha esetleg elhívnának bennünket egy szállodába, ott nem játszanánk ezt a dalt. Ezt a dalt elsősorban azért vettük be a műsorban hogy "ilyet is tudunk", másodsorban azért mert két szólamú énekkel jól szól. Ugyanakkor tudjuk mit hol mikor lehet bedobni, és a fő vonal amit vinni akarunk, az egyáltalán nem ez.
Azt is észre vettem hogy korosztálytól függetlenül - talán mondhatom hogy - tetszett mindenkinek a műsorunk. A bükkszenterzsébeti szabadtéri, nyilvános karácsonyi műsorunk után mikor pakoltunk össze oda jött egy helybéli kisebbségi népcsoportba tartozó kinézetre egy teljesen átlagos vendég, és a következőt mondta: "- Nagyon jó volt, köszönjük! A múltkor a pókeres műsoron is ott voltam, akkor is ti voltatok, emlékszem, az is nagyon jó volt!"
Szóval egyértelműen azt látjuk hogy vevők az emberek erre az egészre, rengeteg pozitív visszajelzés érkezett eddig. Érzem a potenciált benne, ugyanakkor érzem a korlátokat is, melyek elsősorban belőlem adódnak. Nem vagyok egy virtuóz billentyűs, nagyon messze vagyok a profi szinttől, rengeteget kell gyakorolnom de lelkes vagyok és tanulni, fejlődni akarok. Az adottságaim miatt vannak olyan korlátok melyek miatt nem fogok tudni mindent is eljátszani amit szeretnék, de úgy gondolom hogy folyamatos tanulással, gyakorlással és egy megfelelő műsorválasztással olyat tudunk nyújtani amelynek van, lehet létjogosultsága.
Számos olyan vendég volt eddig ezeken a rendezvényeken melyeken játszottunk, akik korábban lagziból, buliból stb. ismer már régóta, és tudják hogy korábban ezeken a típusú rendezvényeken játszottam. Mégse jött oda egyikük se hogy figyelj már, játsszatok már bulis, lagzis, mulatós stb számokat! Azokkal egyeztetünk a műsorunkról felkérés alkalmával akik hívnak, ők tudják hogy milyen zenével megyünk mert előre megmondjuk, de a vendégek akik régóta ismernek ők nem hallották még tőlem hogy ebbe a műfajba - úgymond - mentem át, és kapásból elfogadták hogy nem bulis számokkal meg műsorral jövök, jövünk.
A már nem szédülök - kel kapcsolatban "vártam" hogy oda jönnek és elkezdik mulatós vonalat kérni, de kivétel nélkül a következő volt a reakció: meghallgatták esetleg énekelték, a végén taps és kész. Ennyi. Pedig azt hittem hogy... Jó, nyilván lehet mondani hogy azért olyan sok fellépés nincs még mögöttünk és még simán bele eshetünk ebbe a helyzetbe, de ha arra gondolok hogy kik voltak a vendégek (sokan) akkor engem ez megelégedéssel tölt el. Ugyanakkor ha esetleg elhívnának bennünket egy szállodába, ott nem játszanánk ezt a dalt. Ezt a dalt elsősorban azért vettük be a műsorban hogy "ilyet is tudunk", másodsorban azért mert két szólamú énekkel jól szól. Ugyanakkor tudjuk mit hol mikor lehet bedobni, és a fő vonal amit vinni akarunk, az egyáltalán nem ez.
Azt is észre vettem hogy korosztálytól függetlenül - talán mondhatom hogy - tetszett mindenkinek a műsorunk. A bükkszenterzsébeti szabadtéri, nyilvános karácsonyi műsorunk után mikor pakoltunk össze oda jött egy helybéli kisebbségi népcsoportba tartozó kinézetre egy teljesen átlagos vendég, és a következőt mondta: "- Nagyon jó volt, köszönjük! A múltkor a pókeres műsoron is ott voltam, akkor is ti voltatok, emlékszem, az is nagyon jó volt!"
Szóval egyértelműen azt látjuk hogy vevők az emberek erre az egészre, rengeteg pozitív visszajelzés érkezett eddig. Érzem a potenciált benne, ugyanakkor érzem a korlátokat is, melyek elsősorban belőlem adódnak. Nem vagyok egy virtuóz billentyűs, nagyon messze vagyok a profi szinttől, rengeteget kell gyakorolnom de lelkes vagyok és tanulni, fejlődni akarok. Az adottságaim miatt vannak olyan korlátok melyek miatt nem fogok tudni mindent is eljátszani amit szeretnék, de úgy gondolom hogy folyamatos tanulással, gyakorlással és egy megfelelő műsorválasztással olyat tudunk nyújtani amelynek van, lehet létjogosultsága.
Re: Gumiszoba
Elég régen voltam fönn utoljára, történt pár változás az életemben minden tekintetben, a zenében a következő:
Egy éve megváltam az énekesnőtől a trióban, egyszer-kétszer hülyét "lehet" csinálni az emberből, többször nem, elég volt. Rendkívül vissza esett a bulik, lagzik száma tavaly, talán egy lagzi ha volt, buli is talán 4-5, de.... Párommal alakítottunk egy duót, és ahhoz képest hogy tavasszal alapítottuk, 14-15 fellépésünk volt. Eléggé más irányba indultunk el, van pár szám ami úgymond velem jött a trióból, de a műsor nagy része új, és nem kifejezetten lagzis, bulis, sokkal inkább " beülünk egy kávéra vagy vacsorára zenét hallgatni" - stílus. Pár szám amit játszunk:
Norah Jones - don't know why
All of me
Smooth operator
Fly me to the Moon
Caro Emerald - That Man, night light this
Copacabana
Dido - white Flag
Don't be so shy - latin feldolgozásban
Neh-nah-nah
Már nem szédülök a fényben
Ezek, és hasonló dalok, egy a lényeg, illetve több lényeg is van, és mindegyik örömre ad okot.
1. Mi döntjük el hogy mit játszunk, senki nem szól bele.
2. Több fellépésünk volt mint a vendéglátós formációval.
3. Bármilyen rendezvényen léptünk föl eddig, azt vettük észre hogy az embereknek tetszik, értékelik, értékelik azt hogy nem mulatós!
Felléptünk augusztus 20-án, ünnepi műsorral, kocsma(!!!) udvaron 2 órás műsorral, olyan vendégekkel akik azt mondták, abba ne hagyjuk és legközelebb is eljönnek mert ez piszok jó volt, senki oda nem jött hozzánk hogy ezt vagy azt játsszunk, SENKI!!! Felléptünk hagyományőrző rendezvényen esti tábortűz mellett, adventi rendezvényen karácsonyi műsorral, póker versenyen háttér zenét játszva. Elmentünk Jászberénybe utcazenész versenyre, és vasútállomásra is.
4. Ami talán a legfontosabb: sokkal nagyobb örömöt ad ez az egész annál mint amit eddig csináltam! Tavaly már be akartam fejezni a zenét, többen is tudhatjátok, de ez vissza hozta belém a zenélés szeretetét, ezt komolyan mondom! Le forgattunk négy klippet, készül az ötödik, alig győzzük kivárni hogy újra menjünk valahová játszani. Úgyhogy ez tölti ki elég sok időmet időnket, újabb számokat keresni amik passzolnak a műsorba és szeretnénk eljátszani, próbálni, gyakorolni, klippet készíteni, forgatni, baromira élvezem- élvezzük ezt az egészet!!!!
Egy éve megváltam az énekesnőtől a trióban, egyszer-kétszer hülyét "lehet" csinálni az emberből, többször nem, elég volt. Rendkívül vissza esett a bulik, lagzik száma tavaly, talán egy lagzi ha volt, buli is talán 4-5, de.... Párommal alakítottunk egy duót, és ahhoz képest hogy tavasszal alapítottuk, 14-15 fellépésünk volt. Eléggé más irányba indultunk el, van pár szám ami úgymond velem jött a trióból, de a műsor nagy része új, és nem kifejezetten lagzis, bulis, sokkal inkább " beülünk egy kávéra vagy vacsorára zenét hallgatni" - stílus. Pár szám amit játszunk:
Norah Jones - don't know why
All of me
Smooth operator
Fly me to the Moon
Caro Emerald - That Man, night light this
Copacabana
Dido - white Flag
Don't be so shy - latin feldolgozásban
Neh-nah-nah
Már nem szédülök a fényben
Ezek, és hasonló dalok, egy a lényeg, illetve több lényeg is van, és mindegyik örömre ad okot.
1. Mi döntjük el hogy mit játszunk, senki nem szól bele.
2. Több fellépésünk volt mint a vendéglátós formációval.
3. Bármilyen rendezvényen léptünk föl eddig, azt vettük észre hogy az embereknek tetszik, értékelik, értékelik azt hogy nem mulatós!
Felléptünk augusztus 20-án, ünnepi műsorral, kocsma(!!!) udvaron 2 órás műsorral, olyan vendégekkel akik azt mondták, abba ne hagyjuk és legközelebb is eljönnek mert ez piszok jó volt, senki oda nem jött hozzánk hogy ezt vagy azt játsszunk, SENKI!!! Felléptünk hagyományőrző rendezvényen esti tábortűz mellett, adventi rendezvényen karácsonyi műsorral, póker versenyen háttér zenét játszva. Elmentünk Jászberénybe utcazenész versenyre, és vasútállomásra is.
4. Ami talán a legfontosabb: sokkal nagyobb örömöt ad ez az egész annál mint amit eddig csináltam! Tavaly már be akartam fejezni a zenét, többen is tudhatjátok, de ez vissza hozta belém a zenélés szeretetét, ezt komolyan mondom! Le forgattunk négy klippet, készül az ötödik, alig győzzük kivárni hogy újra menjünk valahová játszani. Úgyhogy ez tölti ki elég sok időmet időnket, újabb számokat keresni amik passzolnak a műsorba és szeretnénk eljátszani, próbálni, gyakorolni, klippet készíteni, forgatni, baromira élvezem- élvezzük ezt az egészet!!!!
Re: Gumiszoba
Szervusztok kedves kollégák!
Elég régen jártam már itt fönn, ezúton is köszönöm a segítséget Kálmán barátomnak hogy segített ebben. Egy olyan kérdéssel fordulok hozzátok, hogy ki milyen hangnemben szokta játszani a dalokat amiket játszok? Most olyan számokra gondolok amelyek mondjuk a rádióban mennek. Egy konkrét példa: a Bikini - közeli helyeken című dalt mindenki eredeti hangnemében játsza? Azért kérdezem mert egy érdekes, furcsa, és számomra bosszantó dologba futottam bele, és elnézést kérek azért ha valaki ebben mélyen érintett lesz, de kikívánkozik belőlem. A közelmúltban részt vettem egy élőzenés buliban, ahol a zenész minden egyes dal hangnemét lepakolta olyan helyre, ahol neki az kényelmes volt, ahogy hallottam többnyire c-be. Napfény a jégen - midi- le c-be. Nika seperi meno- C, stb stb. A himnuszt olyan hangnemben kezdte el lejátszani midiről, hogy a vendégek - köztük én is, fél percig azt hallgattuk hogy honnan kell énekelni, el tudjuk-e találni azt ahol a zene szól?! Olyan szinten elvesztették karaktereiket a dalok, olyan szinten egysíkúvá vált az egész, hogy számomra élvezhetetlen lett, nem beszélve arról hogy zeneileg is, egy megírt file - t ennyire eltranszponálva olyan hangok jöttek ki szerencsétlen hangszerből hogy azt hittem a fejem szét megy. Hasonló volt az "élmény" mint amikor egy buliban az egyik zenész egész este szó szerint 3 akkorddal lejátszott mindent. Monoton, élvezhetetlen lett. Nem akarok vitát generálni vagy feszültséget szítani, de nem értem a koncepcióját az egésznek. Nekem is van 1-2 dal két kezemen meg tudnám számolni mennyi - aminek eltérek az eredeti hangnemétől de nem fél oktávnyit, ha magas akkor kicsivel lentebb megyek, és ha "munkával" is, ha nem is kényelmesen, de maradjak az eredeti hangnemben.
Elég régen jártam már itt fönn, ezúton is köszönöm a segítséget Kálmán barátomnak hogy segített ebben. Egy olyan kérdéssel fordulok hozzátok, hogy ki milyen hangnemben szokta játszani a dalokat amiket játszok? Most olyan számokra gondolok amelyek mondjuk a rádióban mennek. Egy konkrét példa: a Bikini - közeli helyeken című dalt mindenki eredeti hangnemében játsza? Azért kérdezem mert egy érdekes, furcsa, és számomra bosszantó dologba futottam bele, és elnézést kérek azért ha valaki ebben mélyen érintett lesz, de kikívánkozik belőlem. A közelmúltban részt vettem egy élőzenés buliban, ahol a zenész minden egyes dal hangnemét lepakolta olyan helyre, ahol neki az kényelmes volt, ahogy hallottam többnyire c-be. Napfény a jégen - midi- le c-be. Nika seperi meno- C, stb stb. A himnuszt olyan hangnemben kezdte el lejátszani midiről, hogy a vendégek - köztük én is, fél percig azt hallgattuk hogy honnan kell énekelni, el tudjuk-e találni azt ahol a zene szól?! Olyan szinten elvesztették karaktereiket a dalok, olyan szinten egysíkúvá vált az egész, hogy számomra élvezhetetlen lett, nem beszélve arról hogy zeneileg is, egy megírt file - t ennyire eltranszponálva olyan hangok jöttek ki szerencsétlen hangszerből hogy azt hittem a fejem szét megy. Hasonló volt az "élmény" mint amikor egy buliban az egyik zenész egész este szó szerint 3 akkorddal lejátszott mindent. Monoton, élvezhetetlen lett. Nem akarok vitát generálni vagy feszültséget szítani, de nem értem a koncepcióját az egésznek. Nekem is van 1-2 dal két kezemen meg tudnám számolni mennyi - aminek eltérek az eredeti hangnemétől de nem fél oktávnyit, ha magas akkor kicsivel lentebb megyek, és ha "munkával" is, ha nem is kényelmesen, de maradjak az eredeti hangnemben.
Re: Gumiszoba
Gabi, azt nem tudom hogy a '90-es években hogy s mint ment a dolog, de azt látom hogy nálam mi a helyzet és -talán mondhatom hogy- a környékbeli zenészekkel milyen a kapcsolatom. Nyilván nem ismerek mindenkit személyesen és nem vagyok napi, heti, havi kapcsolatban mindenkivel, de akiket itt a környéken közelebbről ismerek, velük elég jó a viszonyom! Számos alkalommal fordult már elő hogy bulit adtam át nekik, és fordítva is előfordult már ugyanez. Van 4-5 kolléga a "tarsolyomban" akik első körben eszembe jutnak és őket ajánlom amikor már foglalt az időpontom egy megkereséskor. De nem csak ebben segítünk egymásnak, hanem technikai ismereteket, tapasztalatokat is megosztunk egymással, de én akár kölcsön is adom 1-1 cuccom tesztelni, próbálni, és nálam is voltak már mások dolgai, és itt pl. pa3x musikantra is gondolok, nem "csak" mondjuk egy mikrofonra. Van hogy csak rájuk írok hogy mi újság velük...?---Qgli--- írta: ↑2024.01.20. 06:36Az jutott eszembe, hogy annak idején a '90-es években hogy működött a zenészek egymáshoz való viszonya, ami mára teljesen feledésbe múlt...
Akkoriban egy üdülőterületen ( a Zsóry-ban ) zenéltem az egyik étteremben. Volt még rajtam kívül négy étterem, ahol élőzene volt. Általában 10-ig, vagy 11-ig játszottunk az éttermekben, de volt egy hely, ahol hajnal kettőig ment a buli. Ebben az időben június 10-e környékén indult a szezon és nagyjából szeptember 10-ig tartott. Az éttermek nagy része október elején teljesen be is zárt és csak tavasszal április-május környékén nyitott ki. Ebből egy volt kivétel, ami télen is nyitva volt - bár kevés forgalommal - de megélt. Ez az étterem nyáron sokkal jobban ment, mint a többi és ez volt az a hely, ahol nyáron hajnalig tartó bulik voltak.
Tehát júniustól szeptemberig, kb 100 napot zenéltem. Az étterem tulajdonosok jól ismerték egymást, átjártak egymás éttermébe, kajálni, beszélgetni és megosztani egymás tapasztalatait, valamint meghallgatták egymás zenészeit is!!!! Így jött az, hogy mindenki a legjobb zenészt szerette volna magának nyárra, mert akkoriban ez nagyon fontos volt egy étterem számára ezért már január környékén mentek az alkuk, hogy kit hová tudnak leszerződtetni és mennyiért. Akkoriban ( '95-ben és '96-ban ) 1000-1500 Ft-ot fizettek esténként. Ez aztán évente emelkedett pár száz forinttal.
A fizetés viszonyítására egy kicsit kitérek: Akkor a tanári fizetésem 18.000 Ft volt és ez mellé kerestem nyáron havi 30.000-et borravaló nélkül. Fontos, hogy borravaló nélkül, mert annak idején a borravaló legalább kétszer ennyi ( de inkább több ) volt.
Szóval így nézett ki az üdülőterület.
Amikor a 10-11-ig zenélő kollégák, vagy inkább haverok befejezték a zenélést, akkor mindig találka volt a hajnal kettőig tartó étteremben ( ami akkor már csak bárként működött ) és itt beszéltük meg közösen a napi történéseket, az aznapi számokat és borravalókat. Volt, aki szeretett lódítani, de nem ez volt a jellemző. Általában nem csak a zenészek találkoztak itt, hanem felszolgálók is megbeszélték a saját dolgaikat, mentek a hülyéskedések, ami vendéglátósként nem volt nehéz...
Amikor ez a bár is bezárt, akkor sokan mentek haza a családjukhoz, akinek nem volt családja ( mint nekem sem ), annak folytatódott az éjszaka. Beosontunk a strand területére, ami akkor már zárva volt, de mégis tele volt hozzánk hasonló beosonó ( vagy az éjjeli őrt sörrel lekenyerező ) fiatalokkal. Sokszor az éjszakai nagy melegben a rendőrök is itt mulattak velünk, csak nekik nem kellett lekenyerezni az éjjeli őrt!
( Aki fiatalon jól bírta az éjszakát, mint én 18-20 évesen, annak még ilyenkor jöttek a nők, sok estben a 25-30-as korosztályú hatalmas mellűek, de ez már inkább nem részletezem! Nem csoda, hogy akkor nem volt barátnőm...minek is lett volna...na mindegy)
Szóval egy kicsit visszaemlékeztem, hogyan is működött a dolog 25-30 évvel ezelőtt és az jutott eszembe, hogy mára a zenészek egyáltalán nem tartják a kapcsolatot egymással. Nem járnak egymást meghallgatni, pedig ebből rengeteget lehet tanulni és "ellesni egymástól"! Emlékszem, hogy meghallottam milyen számokat játszik a kolléga, amikor táncolnak. Másnap már én is műsorra tűztem azokat a számokat és sok esetben be is jött egy-egy ötlet.
Így tanultunk egymástól és így voltunk jó kapcsolatban egymással és ez szerintem sokkal jobb volt így...
Számos kollégával vagyok olyan viszonyban hogy saját készítésű stílusokat meg fileokat szemrebbenés nélkül elküldöm nekik, mert tudom hogy fordított esetben ugyanígy viszonyulnak hozzám. De hogy tovább menjek... Katolikus bál, utcabál, jótékonysági vagy akármilyen bál...? Nem tudom hogy hányszor volt már olyan hogy ha én voltam vendég engem hívtak fel a színpadra hogy vegyem át kicsit a bulit, tavaly Aldebrőn Sanyit (Lizák) beszéltem rá hogy álljon be helyettem egy körre, a nyáron egy Nyírbátori kollégának adtam vissza azt hogy az ő bulijában beálltam pár szám erejéig. De Markazon, Sirokban, Bükkszéken, Recsken meg ki tudja hol és hányszor volt már olyan oda - vissza, hogy "Gyere haver, állj be kicsit helyettem!" Tavaly az Expresszben, máskor a Szent Istvánban volt olyan hogy egy este két zenés rendezvény volt ugyanott csak másik helységben, kölcsönösen át jártunk egymáshoz szünetben meghallgatni a másikat, meg váltani egymással pár szót, akkor is ha idegen kollégák voltak, akikkel még sosem találkoztunk. Nekem ezek a személyes tapasztalataim, én sokkal jobbnak látom a helyzetet ebből a szempontból, nekem csupa pozitív élményem van. 
Re: Gumiszoba
Köszönöm Józsika!
Re: Gumiszoba
Kedves tagok, segítséget szeretnék kérni. Van köztetek olyan aki audió hanganyagról el tudja távolítani az éneket és megtenné ezt nekem? Egy dalról lenne szó egy esküvőre.
Re: Gumiszoba
Én még mindig szeretem ezt csinálni. A sok maga után kívánnivalót hagyó zene, meg sokszor az ugyanilyen vendég ellenére is. Nekem gyerekkori álmom volt hogy ezt csináljam, ezzel keltem meg ezzel feküdtem anno, valóra akartam váltani, megcsináltam és az életem része lett. Szeretem a zenét, hallgatni is, érdekel a technikai része, az elméleti része, szerettem és szeretem a hozzá való járulékos dolgokat. Azt, hogy lagzi után még beszélgetünk fél órát, egy órát a helyszínen a tulajjal, ők hogy kezdték, mióta és hogy csinálják. Azt hogy buli végén leülünk valamelyik polgármesterrel pogácsázni, és elmeséli dióhéjban 1,5-2 órában hogy mekkora bulik voltak régen ott... Azt hogy egy-egy buliban összefutok rég nem látott haverokkal, kollégákkal, más zenésszel és kibeszéljük a mindent is. Azt is szeretem mikor jól megszólal valami. Mikor még nem voltam nős szerettem mikor hajnalban hát, hogy mondjam...volt kitől elbúcsúzni, meg megölelgetni....mikor az egyik lányt, mikor a másikat... Szeretem nézni hogy némelyik vendég tánc gyanánt milyen mozgást lenyom, jó egy buliban látni hogy még azért mindig jó tud lenni egy hangulat amit én teremtek. Jó másnap felhívni a gitárost és fél óráig beszélgetni róla hogy milyen volt a fél nappal azelőtti buli, milyen volt a kaja, milyen volt a stand-upos, meg a pálinka... Ezek még mindig többet adnak nekem, mint amennyit egy hülye vendég aki beszól, vagy egy huszadik bittóduós kérés elvesz...