) Nem tudok se elfogulatlanul se elfogultan nyilatkozni egyik hangszerrel kapcsolatban sem, viszont tárgyilagosan, tényszerűen igen. 8,5 évig használtam G70-t, ha jól emlékszem 2017 óta nyúzom a BK9-et, szóval erőteljes viszonyítási alapokkal rendelkezem ezen hangszerekkel kapcsolatban. Lássuk hát a nevezetteketElsőre leszögezném, hogy mindkét hangszert nagyon nagyon szerettem és szeretem, mindkét hangszert kiváló gép, ami nem mindegy- mint minden más hangszer esetében sem, az a felhasználó. A közelmúltban egy buliban a kolléga G70-t használt, SRG01-es kártyával bővítve, de meg se közelítette azt a hangzást amiért én anno rajongtam ezért a típusért, és lehet hogy nagyképűnek tűnők, de tudom mi van ebben a típusban, mire képes, hogyan szól, és ezerszer jobban meg tud szólalni és sokkal jobban szólt az én kezem alatt annál amit ott hallottam. Ezért írom hogy nagyon sok függ a felhasználótól!
A G70 maga volt nekem az álmaim hangszere. Hardveresen, szoftveresen, minden szempontból egy nagyon profi gép, imádtam az érintőkijelzőt, a billentését, a kinézetét, azt hogy könnyen lehetett bele nyúlni, szerkeszteni. Hihetetlenül felhasználóbarát felülete van/volt, a bővítési lehetőség pedig a hab volt a tortán, be is szereztem hozzá anno egy SRG01- és bővítőt. Én azt mondom hogy istenigazából e miatt a kártya miatt lett ez a gép az ami, a miatt a plusz miatt amit ez hozzá tett hangszínekben, dobokban, hangzásban. Elképesztő karriert futott be ez a gép, igazi legenda lett az idők során. Én a vokálgépet nem nagyon használtam benne, próbálgattam, de ez a része valahogy nem volt az én világom. Ami nekem kis probléma volt a hangszerrel kapcsolatban, az az adatok kezelése számítógépen keresztül, a database manager használata. Ezzel birkóztam néha, nekem a logikájával is volt egy kis problémám, de ez legyen az én bajom. Az MP3 lejátszás hiánya nem érdekelt, 3-4 MP3 alapot használok jelenleg is, szóval nem osztott nem szorzott hogy van-e benne ez a lehetőség. E mellett a súlya volt az amit sokallottam, de fém ház, tank kivitel... A szoftvere elég megbízható volt, ritka volt a fagyás de néha előfordult ha nagyon bele bonyolódtam a szerkesztésekbe. Ami viszont hiba volt és a bk9-ben is ugyanúgy megvan, az a szekvenszerhez kapcsolódik. Mindkét típus azt csinálta hogy látszólag teljesen random hangok hosszát megváltoztatja. Mondjuk 100-ról 6550-re, vagy 12176-ra. Ezt a hangot módosítva, esetleg kitörölve és újra ütve gyakran egy teljesen másik hanggal csinálta ugyanezt, teljesen random, kiszámíthatatlanul. Egy másik sávon. Vagy ugyanezen, csak a dal másik szakaszában. Esetleg két sávon is. Az volt a bosszantó hogy ha 10 ilyet kijavítottam, jött a 11-dik, vagy 12-dik. Lejátszáskor volt hogy minden rendben volt, de mentés után megint ez történt. A BK9 szakasztott ugyanezt csinálja. Szóval a Roland igazi nagyágyúja volt a G70, igazi Rolandos, G70-es hangzás, elképesztő billentyűzet, színes érintőkijelző, gyönyörű hangszer! A BK9-et nevezték meg mint a G70 utódja, én meg nagyon sok hezitálás és sok év után bele mentem a cserébe. Miután kijött a piacra a hangszer, egyből megindult a kritikák tömkelege, én is rengeteg lehúzó véleményt olvastam róla... Azonban kérdések merültek föl bennem azzal kapcsolatban, hogy mennyire lehet reálisan megítélni egy új hangszert 2-3 hét használat után? Ugyanis több olyan véleménybe futottam bele ahol tényleg mindössze 2-3 hét próbálkozás után hordták le a BK9-et a sárga földig. Ezek már azok a kategóriájú hangszerek amelyeket kiismerni, megismerni, megtanulni szerintem hosszú hónapokba telik... Szóval jött a BK9, és lehervadt a G70-es mosoly az arcomról. Egész egyszerűen a hangszer szarul szólt, egy rakás trágya volt! A kezelése siralmas, a szerkesztése katasztrófa! Tényleg, és így indultam neki a buliknak meg a lagziknak. Csakhamar ott találtam magam a teljes kétségbeesés és a "vissza csere a G70-re" határán, de valahol motoszkált bennem a kis ördög is, hogy adják esélyt a hangszernek. Utólag okos az ember, szokták mondani, és utólag vagyok én is okos, de hasznos segítségek híján végig kellett mennem egy olyan úton ami elég rögös volt, a végén azonban ott volt a fény az alagút végén, és ez a fény most már fényesebb és ragyogóbb mint amilyennek az út elején gondoltam.
Okoskodás1: a BK9 nem G70. Persze hogy nem az, mondhatja mindenki de ez minden szempontból igaz. Más hangzás, más kezelés, más felépítés, minden minden más! Vagy mégse...? Szóval ez BK9 , Bk9 hangzással, billentyűzettel, funkciókkal. Magyarra fordítva: nem a G70-t kell keresni benne, mert nem az! Keresd meg benne a BK9-et, az benne van, az viszont nagyon durván benne van!
Okoskodás2: menj bele a részletekbe, 2-3 hét után még nem fog megszólalni úgy ahogy szeretnéd! Igen, meg kellett tanulni a hangszert. A menürendszerét, azt hogy nem érintőkijelzője és grafikus felülete van, azt hogy mit hol találok benne, szóval mindent! És ez bizony nehezebb volt mint a G70-t megtanulni.
Okoskodás3: ha nem veszed a fáradságot megtanulni és dolgozni a hangszeren, ez a hangszer nem neked való! Korgosóktól hallottam hogy többet kell dolgozni a Korgokon mint mondjuk a Rolandokon vagy Yamahákon. A BK9-en is jóval többet kell dolgozni mint a G70-ben, pedig Roland mindkettő. Mégse ugyanazok.
Rájöttem idővel a hangszer buktatóira, a negatívumaira, az erősségeire. Pár nagyon fontos észrevétel: mindent el kell menteni performance-ba! Ez az alapja annak hogy az ember élőben jól tudja használni a hangszert. Ez viszont rengeteg idő, de kifizetődő! A " majd menet közben kikeresem mappából a következő filet vagy stílust" - totális zsákutca. Leírtam már régebben hogy miért az, most nem fogom megint leírni de ha valakit érdekel akkor leírom újra! A lényeg, ez a szemlélet zsákutca! Újabb fontos dolog: user dobszettek. Állítsd össze magadnak olyannak amilyennek szeretnéd. Rengeteg gyári dobszett és effekt szett szinte korlátlan lehetőséget nyújt arra hogy a dobot a saját szánk íze szerint szerkesszük!
Itt is mindent de mindent tudunk eq-zni, a dobhangoktól a hangszínekig, master EQ, compressor, minden van ami azért felel hogy dögösen szóljunk! Következő fontos dolog: midikben, stílusokban 3 sávra egymástól függetlenül tudunk multi effektet beállítani és teljeskörűen szerkeszteni. No komment. Újabb fontos dolog: audio key funkció. Legyél kreatív! Mi most Rihanna - Diamonds című számának a refrénjét vettük fel és állítottuk be. Két szólamot énekel Kata a refrénben, saját magának énekel alá. Az egész procedúra kb 15 perc volt... Rengeteg új hangszín van a gépben a G70 hangszíneihez képest, modernebb, feszesebb dobok és hangok, basszus hangok és dobkeszletek az SRG01- kártyáról. A hangszer még alig fagyott, nagyon durva dolgokat kell elkövetnem ahhoz hogy lefagyjon, élőben még talán soha nem fagyott, a szerkesztések tudják esetleg megfogni, de ismétlem, nagyon nagyon durván kell kezelni és szerkeszteni ahhoz hogy ez megtörténjen. A billentyűzete nincs olyan mint a G70-é, és a kasztnija is sérülékenyebbnek tűnik mivel műanyag háza van, de eddig még nem volt vele probléma. Egy iPad-ot rá tudunk csatlakoztatni és számos funkció elérhető a hangszerhez készített alkalmazásokkal, azonban pl. a makeup tools nem szerkeszthető így, a pendriveon lévő mappákat és fileokat nem jeleníti meg csak a hangszer kijelzője.
Érdemes -e a G70-t BK 9 -re "újítani"? Ez attól függ hogy ki mit szeretne hallani, hosszasan tudnék beszélni még ezekről a hangszerekről. A G70-t annak ajánlanám akik kevesebb munkával akar egy igazi hamisítatlan Roland csúcsgépet használni, ha valaki veszi a fáradságot, idejét és munkáját nem sajnálja és vannak kreatív ötletei, az a hibái és hiányosságai ellenére is megtalálhatja a BK9-ben azt amit keres, egy remek hangú, nagy tudású, kiváló Roland arrangert! A G70 amolyan "klasszikus " Roland hangzású gépnek tartom, a BK9 modernebb, frissebb hangszer, modernebb tulajdonságokkal felvértezve. Remélem nem volt unalmas ez a kis eszmefuttatásom, ha valakinek tudok, szívesen segítek információval, jótanáccsal!
Persze ez függ a billentés minőségétől, de a 76 billentyűsöket azért már elég jó billentéssel szokták ellátni...
