Ezen szennyek megjelenése ellen nincs mit tenni, de abban, hogy ez a felszínen is marad(t) és elterjed(t) abban óriási szerepe van a vendéglátós "zenészek"-nek és a dj-k-nek is. Tisztelet és békesség minden tanult és nem tanult zenésznek, ezen hozzászólásomat senki felé nem szánom sértésnek, de ebben hatalmas igazság van.
Egy élmény.
Múlt héten hétfőn a rockbandával egy (eléggé nagy) céges buliban vendégeskedtünk Sümegen, a Kapitány hotelben(4 csillag). Ritka felkérés, ilyen bulikon nem a rock a fő irány, de nyilván van az a pénz, amiért az ember két szabit ellő a szűkös keretből.
Szóval miután átvezettük az országot keresztbe, betettük a kötelező kacsacombot oldalassal az arcba, leöblítettük a barnasörrel a zsírosat rátenyereltem a Hammondra másfél órára. Ijj-ajj, nagy a buli, tapsvihar, 6/8 -at ver a szívem és hasonló eposzok, letoltuk a bulit, osszepakoltunk és gondoltam hamár a vezérizgató úr nagylelkű, kóstoljunk meg egy-két üveg Irsai Olivért is a drágábbikból. Utánunk jött egy Dídzsé csávó, nagy fények, nagy lejátszó, füst meg lézer, nagy mellény, kábé az ötödik dal valami másfél akkordos Grófós okádék volt. Az addig rocker hölgyek és urak fele még a cipőt is ledobta a nagy identitásváltásban, én meg "Verjem a faszom az egészbe " borsodi örökérvényű mondatommal a csapatot betereltem a szobámba és szopkodtuk az otthoni körtelevet szilvával, miközben elméletben nagyszínpadon voltunk saját öltözővel meg roadokkal.
Szóval az egész rendszer egy fos. Tisztelet a kivételeknek, lehet hotelben, szállodában játszani a Madonnát, de a sok lúd le fogja győzni a disznókat.