Belépés:


Statisztika

Ki van itt:
Regisztrált felhasználók: nincs regisztrált felhasználó

Felhasználók száma: 1159
Legújabb regisztrált tagunk: Zsolt Bugyi

Zeneelmélet blog

Funkcióelmélet

Szerző: ---Qgli---

Funkcióelmélet


A funkció alatt a zenének az emberre ( emberi fülre ) gyakorolt hatását értjük. Ezáltal három funkciót különböztetünk meg:

TONIKA – nyugvópont ( jelzése: T )

SZUBDOMINÁNS – feszültségkeltő ( jelzése: SD )

DOMINÁNS – kirobbanó ( jelzése: D )


Eme három funkció sorba rendezéséből épülnek fel a zárlatok, de ez a következő fejezet lesz.


Funkcióelméleti szempontból fontos dolog, hogy minden akkordnak két féle funkciója van. Van egy vertikális funkciója és lineáris funkciója. A vertikális funkció a harmonizáció szempontjából érdekes számunkra, a lineáris funkció az improvizáció szempontjából érdekes.

Mielőtt ezt a két fogalmat elmagyarázom, előtte egy dolgot tisztázni kell: Az akkordoknak a funkcióját két alkotóelem határozza meg: A terc hangja és a szeptim hangja, tehát ebből automatikusan következik, hogy a funkcióelméletnél csak négyeshangzatok ( de legalábbis olyan akkordok, amik tartalmaznak terc és szeptim hangot ) jöhetnek szóba. A hármashangzatokból hiányzik a szeptim hang ezáltal a funkcója nem meghatározható tökéletesen. ( Hármashangzatok is töltenek be funkciót, de szeptim nélkül nincs olyan erős funkcionális hatása. )


VERTIKALITÁS

Vertikálisan az akkordokat mindig egyedülálló akkordént kezeljük és nem viszonyítjuk egymáshoz.

A vertikalitás hangnemtől független hangokat is jelenti.


LINEARITÁS

Lineáris szempontból az akkordokat mindig egymáshoz képest vizsgáljuk.

Lineárisan gondolkodva csak a hangnemben előforduló hangok jönnek szóba.


A három fő funkció a skála I – IV – V fokán helyezkedik el.

I. fokon – Tonika

IV. fokon - Szubdomináns

V. fokon – Domináns

A többi fokon lévő akkord olyan funkciót kap, amelyik fő funkcióban lévő akkorddal két hangban megegyezik ( Bár hármashangzati szempontból nem néztük az akkordokat, azok csak funkcióelméleti szempontból lettek volna fontosak )

Ebből kiindulva a skála fokain a következőképpen alakulnak a funkciók:

I. fok – T

II. fok – SD

III. fok – T és D

IV. fok – SD

V. fok – D

VI. fok – T és SD

VII. fok – Domináns csak négyeshangzatként! ( Hármashangzatként a kvintje nem tiszta, ezért ez nem értelmezhető önálló funkcinális akkordként. )

Láthatjuk, hogy van két fokunk, ami kétféle funkciót is kaphat. Ezeknek a funkciója mindig az előtte, vagy utána álló, akkordtól fog függeni.

Amit már így is láthatunk, hogy a II. fokon és a IV. fokon is SD funkció van, ezáltal a két akkord tökéletesen felcserélhető.

Próbáljátok ki:

  1. példa: C-dúros nótánál, ahol Fmaj7 akkord van, ott cseréld ki Dm9-re!
  2. példa: A-mollos notánál a Dm7 akkordot cseréld le H félszűkre! Ez is jól fog szólni

Mindkét példánál vigyázz nehogy hangnemi kitérésnél cseréld le, mert ott nem lesz jó!


Ehhez a témakörhöz tartozik még az akkordoknak a vertikális funciói:

Azt szokták mondani, hogy egy akkord funciója attól függ, hogy van-e benne tritónusz hangköz. Ha van benne, akkor az akkord domináns, ha nincs, akkor Tonika, vagy Szubdomináns. Ez nem minden esetben igaz. Pl a blues-ban a Tonikai funkció is 7-es akkord, amiben természetesen van tritónusz hangköz.

Sokkal jobban szeretem és számomra sokkal jobban bevált az az elmélet, hogy:

Amelyik akkordban a szeptim nagy, az Tonikai, vagy Szubdomináns funkciójú

M7 mM7 , valamint ide sorolható még ezeknek a kvint alterált változata is M7(5b) M7(5#) mM7 (5b)

( Bár egy kis buktató ebben az elméletben is van, mert a M7-es akkord bizonyos esetekben Domináns jellegű is lehet, de ez csak akkor, ha a leszállított második fokra van építve )


Amelyikben a szeptim kicsi, az Tonika, vagy Szubdomináns

m7 m7(5b) Szubdomináns

7-es 7(5b) 7(5#) Domináns

( Egy kis buktató ebben is van, mert a III. fokon elhelyezkedő négyeshangzatok ( pl. m7 ) Tonikai, vagy Domináns funkciót kap, tehát ez az állítás sem mindig állja meg a helyét )

Ezek, az akkordtípusok nagy része besorolható a különböző skálák hangjaira épített négyeshangzatok közé is, tehát az előfordulási helyeik szerint is ezek a funciók élnek velük.

Például:

M7-es előfordul a dúr skála I. ( T ) és IV. ( SD ) fokán, valamint moll skála VI. ( T ) fokán

mM7-es előfordul moll skála I. ( T ) fokán