Az akkordok megfordításai és elnevezéseik

Ezzel a témával nem akartam külön foglalkozni, mert a könnyűzenészek számára az akkordok megfordításai a kottában per basszusokkal vannak jelölve. Ezek a per basszusok sokkal egyszerűbbek, logikusabbak és gyorsabban megoldhatóak mint a klasszikus zenében használt megfordítások jelölése. Ráadásul vannak olyan jelölések, amik a könnyűzenében zenében teljesen mást jelentenek, mint a klasszikus zenében. Ezért ezek a klasszikus zenei jelölések a legtöbb könnyűzenei kottában nincsenek feltüntetve ( bár én már találkoztam vele ).

Tehát ez a bejegyzés nem tartozik a „szigorúan tudni kell” kategóriába, hanem ezt csak érdekességképpen, amolyan szorgalmi feladatként írom le. Akit érdekel elolvassa, akit nem érdekel, az nem veszít sokat.

A hármashangzatoknak és négyeshangzatoknak is vannak megfordításaik és ezeknek mindnek van külön elnevezése. Ezek az elnevezések hármashangzatoknál attól függnek, hogy hol van eltérés a tercépítkezésben, tehát egy hármashangzat mindig tercekből épül fel, de ha fordítunk egyet a hármashangzaton, akkor már nem tercekből épül, hanem lehet benne kvárt és szext hangköz is, valamint klasszikus zenében még a basszus hangot is megadja az akkord állása.

Gyakorlatban ez így néz ki:

Dúr hármashangzat alap állásban:

Ebben az esetben az alaphang van a basszusban. Klasszikus zenében ezeket nem akkordnévvel jelölik, hanem hangnemtől függően római számokkal, tehát C-dúrban gondolkodva ez az akkord egy I. fok

Ha ennek a hármashangzatnak az alsó hangját felül szólaltatjuk meg, akkor még ugyanazt a hármashangzatot kapjuk, csak nem tercenként szól, hanem fent lesz benne egy ( az alsó hanghoz képest ) szext hangköz:

Ezt dúr szext-nek hívják. C-dúrban gondolkodva ez:

( Ez már ütközik a könnyűzenével, mert a könnyűzenében indexben lévő 6-os egy díszítő hatost jelent ) Nagyon fontos, hogy klasszikus zenében itt terc basszus szól! ( Könnyűzenében ezt C/E-vel jelölik. )

Sok helyen a klasszikus zenében a mintapéldák első akkordjaként még az akkord állását is megadják, tehát ez oktáv állásnak számít, mivel a dallam oktáv távolságra van a basszustól! Ebben az esetben a klasszikus zenében a basszus ugyanúgy alaphang! Jelölésben itt indexben 8-ast adnak meg.

A hármashangzat harmadik állása a kvart-szext állás. Ilyenkor a basszushoz képest egy kvart és szext szól:

Ezt dúr kvárt-szextnek hívják. Jelölése: Itt a basszusban a kvint hang szól. ( Könnyűzenében ezt C/G – nek jelöljük )

Moll akkordoknál ugyanez a helyzet, csak moll hangnemet adnak meg.

Szűkítetteknél és bővítetteknél, viszont teljesen értelmetlen a fordítás, mert egy szűkített akkord megfordításával egy másik szűkített akkordot kapunk.

Bővített esetében így néz ki a dolog:

NÉGYESHANGZATOK

Amíg a hármashangzatok esetében az alapálláshoz képest még két fordítás van, a négyeshangzatok esetében az alapálláshoz képest még három fordítás van. Itt viszont nem a basszushoz való viszonyítást adják meg a jelölésekben, hanem azt, hogy hol található benne a szekund súrlódás!

Gyakorlatban így néz ki: Ez F-dúrban gondolkodva egy

( Könnyűzenében ezt C7-nek jelölik )

Első megfordítás: Ez F-dúrban kvint-szext megfordítás:

Itt a kvint és a szextnél van a szekund súrlódás és a basszusban E hang szól. ( Könnyűzenei jelölés: C7/E )

Második megfordítás: F-dúrban terc-kvárt:

Itt a tercnél és a kvártnál van a szekund súrlódás. Basszusban G hang szól. ( Könnyűzenében ez C7/G )

Harmadik megfordítás: F-dúrban szekund megfordítás:

Itt a basszusban a Bé hang szól. ( Könnyűzenében ez C7/Bb )

Ezekből láthatjuk, hogy a könnyűzenei jelölések sokkal egyértelműbbek és logikusabbak ( számomra legalábbis ).

Egy érdekesség még ehhez kapcsolódóan:

A szűkítetteknél szokták emlegetni a „C-Esz-Fisz-A” nevezetű akkordot, mint C szűkítettet. Bár ennek a C szűkítetthez nem sok köze van, ugyanakkor egy valós, létező akkordról beszélünk, mert ha a Fisz szűkített akkordnak áttekintjük a megfordításait, akkor láthatjuk, hogy a terc-kvárt megfordításnál tényleg az említett hangokból álló akkord szerepel: